Mészáros Lázár

1796-1858

Baján született, köznemesi birtokos családban. A pesti egyetemen tanult jogot. Tanulmányait megszakítva katonai pályára lépett. A nemesi felkelés főhadnagyaként 1813-1815 között a napóleoni háborúk több hadszínterén harcolt. 1816-ban rangját megtartva átkerült a VII., majd az V. császári huszárezredbe. 1830-tól ezredével több mint 18 éven át Észak-Itáliában állomásozott. 1845-től ezredparancsnok volt.

Gazdasági és hadtudományi kérdésekkel is foglalkozott, ennek alapján került 1844-ben az MTA tagjai közé. Székfoglalójában a modern polgári társadalmak hadseregét választotta témájául. 1848. április 11-től Batthyány Lajos kormányában ő az első magyar hadügyminiszter, de tisztségét csak május 23-án tudta átvenni. Nagy lendülettel szervezte az új honvédsereget. 1848-49-ben Baja küldötteként az első népképviseleti országgyűlés tagja volt.

1848. szeptemberében személyesen vezette Szenttamás harmadik ostromát, de kudarcot vallott. Hadügyminiszteri tisztségét a Batthyány-kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaként is megtartotta. 1849 januárja és áprilisa között Debrecenben a honvédsereg szervezésével foglalkozott,1849. július 30-tól annak névleges fővezére. A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, ahonnan Angliába, majd Franciaországba ment. 1851-ben az osztrák hadbíróság távollétében halálra ítélte. 1852-től az Egyesült Államokban élt. 1858-ban Angliában telepedett le. Haláláig gróf Teleki Sándor anyósának birtokán élt.