Horvay János

Horvay János

1874. május 27-én született Pécsett. Elemi iskolái után Róna József tanítványaként, később a budapesti Iparművészeti Iskolában, majd Bécsben képezte magát.

Húszévesen már önálló alkotással szerepelt a Műcsarnok kiállításán. Első megbízásait a budai Vár egyes szobrainak megformálására kapta. 1902-ben mintázta meg azt az első Kossuth-szobrot, mely elnyerte Cegléd város pályázatát. Az évszázad első évtizedében a korabeli Magyarország további 17 településén állították fel a nagy államférfiról készített különféle megoldású kompozícióit. A pécsi Zsolnay-szobor, gróf Andrássy Dénesné rozsnyói szobra vagy a kassai honvéd emlékmű pályájának további nevezetes állomásai.

1908-ban kilencvenegy pályázó közül a második díjat nyerte el Svájc Kálvin-szobor pályázatán; bronzba öntött modelljét ma a genfi múzeum őrzi. Tiszteletére a Nemzeti Szalonban már 1913-ban gyűjteményes kiállítást rendeztek alkotásaiból. A hazai művészeti élet egyik tekintélyeként éveken át szervezte alkotótársai közös kiállításait itthon és külföldön egyaránt. A főváros közterein több tucat alkotása látható ma is, melyek a magyar és az egyetemes művelődéstörténet nagyjait, többek között Luthert, Beethovent, Herman Ottót ábrázolják. Budapest sírkertjeiben szintén nagy számban találhatók emlékművei, szoborkompozíciói. Élete és pályafutása 1944. november 19-én, Budapesten ért véget; sírja a Fiumei úti temetőben van.

A történelem viharai közepette is fennmaradt alkotásait magángyűjtők és múzeumok őrzik. A magyarság külhoni tisztelőinek egyik kiemelkedő jelképét is ő alkotta: New Yorkban 1928. március 15-én avatták fel egészalakos Kossuth-szobrát.